Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Balassi Bálint

2008.01.22

Balassi Bálint

 

Kép Gyarmati és kékkői báró Balassi (eredetileg Balassa) Bálint (Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom, 1594. május 30.)költő.

 

Zólyom várában született református nemesi családba, báró Gyarmati Balassa János és Sulyok Anna első gyermekeként. Később még két testvére született. Nemesi (bárói) előneve Gyarmati és kékkői.Apja 11 éves korában Nürnbergbe küldte tanulni a gyermeket, majd kora neves prédikátora, az evangélikus Bornemisza Péter lett az ifjú nevelője.1569-ben apját Dobó István egykori egri várvédővel együtt összeesküvés vádjával – hamis vádak alapján – letartóztatták és Pozsonyban bebörtönözték. A család Lengyelországba menekült, ahová később követte őket a fogságból megszökött Balassi János is. Az ifjú Balassi már ekkor németről magyarra fordított egy vallásos elmélkedést, műve, A beteg lelkeknek való füves kertecske 1572-ben Krakkóban nyomtatásban is megjelent. Ugyanebben az évben apja végül kegyelemben részesült.1575-ben Balassi Bálintot a bécsi udvar szándékait követve hadjáratra küldték Báthory István ellen, de fogságba került. A fogság ellenére barátságosan fogadták az erdélyi udvarban. Itt vált valódi udvari emberré. Nemcsak a kardforgatáshoz értett, de több nyelven is megtanult, értett latinul, szlovákul, horvátul, lengyelül, románul, törökül, németül és olaszul a magyar mellett.Amikor Báthori 1576-ban megkapta a lengyel trónt, Balassi követte őt Lengyelországba. Ez a bécsi udvar szemében súlyos árulásnak minősült, így Balassi családjára való tekintettel 1577-ben hazatért. Ekkor apja már nem élt, családjára bonyolult anyagi ügyeket és pereskedéseket hagyott. A gyám Balassa András, Nógrád főispánja lett, aki hozzájárult a család vagyonából történt kifosztásához.1578-ban Balassi megismerkedett a nála idősebb Losonczy Annával, egy férjes asszonnyal, akivel hat évig folytatott kapcsolatot. A nő Ungnád Kristóf egri kapitány és horvát bán felesége volt. A múzsa hatása nem maradt nyomtalan, e szerelem ösztönzésére írta első, jelentősebb műveit.1579-ben Eger hadnagya lett, többször pályázott arra, hogy a vár kapitányságát megkaphassa. 1582-ig szolgált Egerben, majd hazatért Zólyomba.1584-ben külön pápai engedéllyel feleségül vette unokatestvérét, Dobó Krisztinát, akivel Patakon (ma Sárospatak) tartották az esküvőt, egyúttal hozományként elfoglalva Patak várát. Ám ekkor Dobó Ferenc, Felső-Magyarország főkapitánya és barsi főispán, Krisztina öccse két pert indított ellene – egy hűtlenségi, azaz felségsértési illetve egy vérfertőzési pert. Nem segített az sem, hogy Balassi ezután áttért a katolikus hitre. Házasságát érvénytelenítették. Levelezése több botrányról is hírt ad.Ezután Balassi egy ideig Érsekújváron szolgált, mint lovashadnagy, de mivel a főkapitány kiutasította várból, mivel a költő megtetszett a feleségének. Balassi szerelme ekkor ismét az időközben özveggyé vált Losonczy Anna iránt lángolt fel, de a nő újra férjhez ment és nem akart már találkozni a költővel.1589–1591 között Balassit ismét Lengyelországban láthatjuk viszont: először bujdosásra adta fejét, majd Wesselényi Ferenc vendége volt Dembnóban, végül ismét hazatért.1593–94-ben az ún. „hosszú háborúban”, a török ellen indított hadjáratban újra katonáskodott. Esztergom 1594 májusában zajlott ostroma során, 19-én egy puskagolyó (vagy ágyúgolyó) mindkét combját elroncsolta és hosszas szenvedés után, 30-án hunyt el az Esztergom-szentkirályi katonai táborban, valószínűleg vérmérgezésben. A katona és költő haláláról kevés egykorú feljegyzés maradt fenn.

 

  Költészete

 

Életében – eddigi tudomásunk szerint – műveit nem jelentették meg nyomtatásban; mind versgyűjteménye, mind Szép magyar komédiája kéziratos másolatban maradt ránk.Költészetének nagy részét a ma Balassa-kódex néven ismert könyv őrzi. A kódexre csak 1874-ben akadtak rá, valószínűleg tudós másoló munkája és 50 évvel a költő halála, 1656 után született alkotás.A másoló szavaival: „Ezeket pedig a maga kezével írt könyvéből írták ki szóról-szóra, vétek kevés helyen esett benne, az sem egyébtől lett pedig, hanem a Balassi írásának nehéz olvasása miatt, de afelől meglehet. Külön-külön mindenik éneket mikor, miről és kiről szerzette, megírta, a nótáját is mindenikének feljegyzette. Aki azért gyönyörködik benne, innét igazán megtanulhatja, mint kell szeretőjét szeretni, és miképpen kell neki könyörgeni, ha kedvetlen és vad hozzá. De nem mindent hevít úgy a szerelem tüze talán, mint őtet.” (A szövegkritikai kiadásból)Másolója a bevezetőben meghatározta a gyűjtemény tematikáját is: „Következnek Balassi Bálintnak külömb-külömbféle szerelmes éneki, kik között egynéhány isteni dicséret és vitézségről való ének is vagyon.” E pár szavas bevezetés utal arra, hogy a költemények füzére alapvetően három témára épül: szerelmes, istenes és katonaversekre.

 

 Szerelmi költészete

 

Jelentősége: ő szervezte először ciklusba szerelmes verseit. Balassit a magyar szerelmi költészet megteremtőjeként tisztelhetjük. Verseiben érzékelhető a reneszánsz ember öntudata, a szerelmet az emberi értékek csúcsának tekinti. Sok szerelmi költeménye fordítás, művein érezhetjük az itáliai reneszánsz s főleg Petrarca hatását. A tőle fennmaradt versek közül a legtöbb vers szerelmi témájú.Balassi szerelmi költészetének gyökerei a lovagi költészetig, trubadúrlíráig nyúlnak vissza – a hölgy eszményítése, udvarias hangja, távolságtartó attitűdje miatt. Helyet kapnak benne a virágénekek kedvelt virágmetaforái (rózsám, violám). A női test szépségének kiemelésében, finom hangú erotikus célzásokban pedig ugyancsak a petrarkizmus hatása észlelhető.

Témái:

  • a szerelmes férfi és szerelme közti távolság
  • különböző udvarló, bókoló gesztusok
  • szerelmének felmagasztalása

Múzsái:

  • Ungnád Kristófné Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek)
  • Dobó Krisztina és/vagy Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna (Célia-versek)
  • Fulvia (?) és más, eddig nem azonosított hölgyek

Korszakai:

  • 1. 1575/76–1584 (házasságáig) – kül. főrangú hölgyekhez írt költemények + Anna-versek (1578)
  • 2. 1587–88 – Júlia versek
  • 3. 1590–91 – Célia-versek
  • 4. Fulvia – egyetlen vers „szereplője”, egy feltételezett későbbi múzsa, akiről nem lehet megállapítani, hogy ki is valójában

     

     

      Célia-versek

     

     

    A Célia-cikluskölteményei:

    A ciklus a megszerkesztett kötetkompozíció legtöbb vitát okozó része. Kérdések merültek fel ugyanis a múzsa személyét illetően: míg hosszú ideig Eckhardt Sándor véleményét követően Szárkándy Annát jelölték meg a ciklus ihletőjének, új feltételezések a költőtől elvált és újra férjhezment Dobó Krisztinát is felvetették, mint lehetséges múzsát (mivel a kötet fényében úgy tűnik, mintha hozzá alig írt volna költeményeket), de felmerült Losonczy Anna neve is. A Célia versek viszonyzott szerelemről tanúskodnak, bensőséges kapcsolatot tükröznek. Itt már nem alkalmazta a Balassi-strófát, verseinek szerkezete is egyszerűsödött.

    A Célia-ciklus költeményei:

    • Kiben az kesergő Céliárul ír
    • Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól, hasonlítván az szerelmet hol malomhoz s hol haranghoz 
    •  Katonaversei
    •  Istenes versek

 

 

Forrás:Wikipédia